Az elmúlt hónapokban a belföldi nyaralásoknak köszönhetően rendszeressé vált az életemben az úszás, a kajakozás és a SUP-ozás. A héten pedig a szörfvitorlázás nevű vízi sportággal kezdtem el ismerkedni, ami a vitorlázás-csoport eleme, és a windsurf nevű sporteszközzel űzik.
A júniusi biciklitúrától a windsurfig
Mindig csodáltam a szörfösöket, határozott vonzalmam azonban csak 2020. június 19-én kezdett kialakulni a windsurf iránt. Aznapra kivettem egy nap szabadságot, reggel vonatra ültem, lementem Gárdonyba, béreltem egy kerékpárt, és körbebicikliztem a Velencei-tavat. 30 km kellemes tekerés, egy jeges kávé és egy lángos után kiültem a partra, és jó ideig csak néztem a vizet, ahol a dinamikus széljárásnak köszönhetően egyre több vitorlás hullámlovas bukkant fel. A következő képeket ekkor készítettem.
Nem volt még rekkenő hőség (biciklizés közben kifejezetten örültem a szeles időnek és a 20 foknak), ezért a szörfösök többsége neoprén ruhában küzdött a 30 km/órás széllel. Nemsokára szemet szúrt egy oktatónak az érdeklődésem, és odajött hozzám beszélgetni. Elsőre szimpatikus volt, amit a windszörfről mesélt, így elhatároztam, hogy még idén nyáron kipróbálom ezt az extrémebbnek tekinthető sportot.
Kezdjük az alapoktól
Két hónappal később, végül a tegnapi nap folyamán, hol szeszélyes, hol kellemes tanulószélben került sor életem első két órájára a szörfdeszkán. Itt érdemes leszögezni, hogy a windsurf igényel némi sportmúltat (erőre, állóképességre és egyensúlyérzékre egyaránt szükség van a deszkán), hiszen egy rendkívül technikás vízi sportról beszélünk, ami emellett kifejezetten időjárás- és körülményfüggő is.
Az eszközzel való ismerkedés egy szárazföldi, félórás szimulációval kezdődött, melynek során elsajátítottuk a szükséges alapokat (a windsurf részeit, a biztonsági előírásokat, a különböző menetirányokhoz tartozó vitorlaállásokat és a hozzá kapcsolódó helyes testtartást, valamint a deszka irányításának alapjait és az irányváltoztatást vettük át), ezután szálltunk csak vízre az oktatóval.
Gyakorlás a (mély)vízben
A vízi oktatás alatt élesben is kipróbáltuk a szimuláció során begyakorolt mozdulatokat. Naivan azt feltételeztem, hogy a SUP-os múltamra való tekintettel gyorsan ráérzek majd a technikára. Arra azonban nem számítottam, hogy a hullámzó víz, a változó széljárás, és az a körülbelül 10 dolog, amire kezdetben figyelnem kell, hogy összehangoljam a mozgásomat, komoly kihívások elé fog állítani. Hála az oktató kiváló motivációs készségének és angyali türelmének, röpke 60 perc és kvázi 50 vízbe potyogás után már haladni is képes voltam (néhány métert).
Persze pár óra gyakorlás nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy minden irányba makulátlan siklást, vagy rezzenéstelen irányváltást produkáljak, illetve a feltámadó szél is sokszor kifújta a vitorlázatot a kezemből. A nehézségek ellenére azonban rengeteg sikerélménnyel gazdagodtam. Amikor egyedül maradtam gyakorolni, és távolabb sodródtam a parttól, bekapcsolt a makacsságom, és összeszedtem magam a végére. Gyanús, hogy nem a legszebb technikával, de kisiklottam a partig, így nem kellett kilométereken át magam után húznom a vízben az impozáns méretű szörfdeszkát a vitorlázattal. Összességében a hullámokat szelni nagyon különleges, kihívásokkal teli élmény volt számomra. Úgy jöttem ki a vízből, hogy ez nem volt ugyan zökkenőmentes, de felszívom magam, és jöhet a következő alkalom. 🙂
- A windsurf két fő alkotóeleme a szörfdeszka és a rigg (vagy vitorlázat), mely magában foglalja többek közt az árbócot, a bumot és a vitorlát.
- A hullámlovaglás egy igen régi sport, az első európai írásos említés Cook kapitány naplójában található, melyben a Hawaii-szigeteki bennszülöttek furcsa szórakozásáról ír, mindezt az 1700-as évek vége felén tette, feltételezhető, hogy a hawaii emberek már jóval korábban űzték ezt a kellemes mozgásformát.
- A széllel hajtott szörfdeszka ötlete ehhez képest egészen friss, először Jim Drake és barátja fejében merült fel 1962 tavaszán, Kaliforniában. Az eredeti ötlet inkább a kitesurfhoz volt hasonló, hiszen a szörfdeszkát nagy méretű sárkánnyal (ernyővel) hajtotta volna a feltaláló. Eljött aztán 1967, mikor a tervekből egy működőképes vízi jármű, az álmokból tettek lettek, Jim Drake megtette első métereit egy háromszög alakú vitorlával felszerelt szörffel a Jamaica-öböl vízén. A szörf építésében akkor még barátja, Hoyle Sweitzer is sokat segédkezett. A széllovaglás széles körben való elterjesztése, a találmányhoz kapcsolódó üzleti vállalkozás az ő nevéhez fűződik. Az egykori jóbarátok később éveken keresztül pereskedtek, hiszen Hoyle Sweitzer szabadalmaztatta a találmányt, ezért kizárólag őt illette a termék eladásából származó minden bevétel.
Egy kis bevezetés a sportággal való ismerkedéshez:
Kinek ajánlom?
- A vízi sportok szerelmeseinek
- Azoknak, akik keresik a fizikai kihívásokat és a változatos mozgásformákat
- Crossfittereknek 🙂
Ahol kipróbáltam:
Gárdonyban, a Szabadstrandon, a CrossWaternél. Szívből ajánlom őket, ha Velencén jársz, és érdekelnek a vízi sportok. Rendszeresen bérlünk tőlük kajakot és SUP-ot, a windszörfözést is náluk próbáltuk ki, esténként naplementés SUP/kajak/kenu-túrákat is tartanak. A Facebook oldalukat itt találod.
(Tipp: Ha van AYCM-kártyád, és aznap másra nem használod, be tudják számítani a bérleti díjba.)
Ezeket is kipróbáltam:
Tanulj meg rajzolni 3 nap alatt, avagy így használd a jobb agyféltekédet
Dolgozz a félelmeiden aerial jógával
Vélemény, hozzászólás: