Mindig fontos volt számomra, hogy aktív, célokban gazdag életet éljek, ez az elmúlt évben sem történt másként: 2019 is izgalmas, eseménydús évnek bizonyult. Inkább azzal kezdem, hogy mi az, ami nem változott. A legfőbb szívügyem a testi-lelki egészség elérése és megőrzése, valamint hogy segítsek másoknak is ebbe az irányba elmozdulni. Emellett erős belső igényt érzek az alkotásra (Életmódtér olvasók – Szevasztok!) és a folyamatos fejlődésre, ahogy arra is, hogy jobbá tegyem a saját magam és a szeretteim életét. Mélyen hiszek a prevenció, azaz a megelőzés fontosságában, valamint (az igényeink és lehetőségeink szerinti) rugalmasságban, a pozitív szokások erejében. Ezzel szemben a dogmatikussággal semmilyen téren nem tudok azonosulni. December végén kitöltöttem a YearCompass évösszegző/évtervező füzetet, így volt időm átgondolni, mi történt velem az évben. Ezeket szedtem össze dióhéjban.
Testi célok: A mozgás számomra maga az élet, éppen ezért kiemelten figyelek arra, hogy minden nap sokat sétáljak, és sportoljak is valamit. Az elmúlt évben minden héten 5-7 alkalommal edzettem vagy jógáztam, emellett törekedtem napi 10-20 000 lépés megtételére (nyáron többnyire sikerült 20 000 feletti lépésszámmal zárnom a napokat). Buzogni kezdett bennem némi versenyszellem, úgyhogy részt vettem 6 futóversenyen (egyénileg és váltóban is), és számos új mozgásformát kipróbáltam. Szerettem volna lejjebb tornászni a testzsírszázalékomat, ezért májustól szeptemberig 4 hónapon át diétáztam. A végére némileg túlzásba vittem kis testem apasztását (aminek egészségügyi jelei is voltak, így gyorsan észbe kaptam), ezért visszaszedtem némi zsírt és elkezdem izmot építeni, azaz beállítottam a szervezetem számára optimális állapotot. Jelenleg energikusabb vagyok, mint valaha, a biológiai korom a VO2 max értékem alapján 20 év, és nagyon jól érzem magam a bőrömben. Sokat tanultam akaraterőről, újratervezésről, és leginkább arról, hogy mi tesz igazán boldoggá. Ebben az esetben sem a cél volt a lényeges, hanem maga az oda vezető út.
Lelki célok: Továbbra is rendszeresen jártam családállításra, hogy dolgozzak az emberi (kiemelten a családi) kapcsolataimon. Úgy alakult, hogy elengedtem jópár meghatározó dolgot az életemből, miközben törekedtem az élményalapú, minőségi időtöltésre a szeretteimmel, a barátaimmal, a családommal. Igyekeztem minél több közös programot szervezni öcsémmel, akire végtelenül büszke vagyok. Ugyan születésekor nem nyerte meg a genetikai lottóötöst, de valószínűleg ennek is köszönhető, hogy 19 évesen korát meghazudtolóan tudatos: figyel az étkezésére, rendszeresen gyógytornázik, rengeteget sétál, célokat tűz ki, önkénteskedik, az utóbbi időben pedig foglalkoztatni kezdte az önismeret: a legnagyobb örömömre Y-generációsként is falja a könyveket a témában. Hálát adok minden családtagomért és barátomért (a legjobb barátnőmet túlzás nélkül minden nap megköszönöm az égieknek), és 2019-ben is rajta voltam (kisebb-nagyobb sikerrel), hogy rendezzem a párkapcsolathoz való viszonyulásomat.
Fejlődés: Év elején a turisztikai cégen belül, ahol dolgoztam, kaptam egy olyan globális feladatkört, ami kifejezetten nagy kihívásnak bizonyult (és rengeteg fejlődési lehetőséget rejtett magában), és sikeresen meg is ugrottam a lécet. A cég nemzetközi helyzete azonban év végére úgy alakult, hogy a pozíciómat csak országváltással tudtam volna megtartani, és úgy éreztem, hogy nem szeretnék költözni. Elkezdtem másik állás után nézni, és egy olyan pozíciót sodort elém a sors, amire szívből és fejből egyaránt igent tudtam mondani. Így közel hat év után munkát váltottam: egy olyan munkakörbe és egy olyan területre mentem át, ami sokkal közelebb áll hozzám, mint a marketing. Mielőtt megláttam volna a hirdetést, rengeteget álmodoztam arról, hogy két munka között 2020 elején egy hónapot a tengerparton héderezek (minden nap futok és tonhalkonzerven élek), most mégis nagyon örülök és hálás vagyok, hogy nem így alakult. A munkahelyi izgalmak mellett továbbképeztem magam a sport területén is. Nyáron részt vettem két futással kapcsolatos szemináriumon (Jóga és futás minitanfolyam, RST szeminárium), ősszel pedig Almásy Csilla dinamikus jógaoktató képzését végeztem el. 2019-ben továbbra is a Konnekt Egyesület önkéntes csapatát erősítettem, bár az év második felétől jóval kisebb kapacitással.
Szórakozás: Sokfajta tevékenység kikapcsolt, ide tartozott a sport és a nagy séták mellett a rendszeres masszázs, a koncertek, az olvasás, a mozi és a színház is (a My Fair Lady decemberben életem egyik legemlékezetesebb színházélménye volt). Ezek mellett a társasozás, a dartsozás és a baltadobálás (igen, jól olvasod) is kifejezetten szórakoztatott. Továbbra is szeretek utazni, és imádom a vízpartot, idén kétszer is eljutottam Olaszországba (Barin és Rómában voltam), egy hetet utazgattam egy barátommal bérelt kocsival Cipruson, de Barcelonában, és belföldön is nyaraltam (Velencén, Balatonon és Székesfehérváron), munkaügyben pedig Németországban és Lengyelországban töltöttem pár napot.
Mit tervezek 2020-ra? Szeretnék elkezdeni jógát oktatni. UI tervezést és UX-et tanulni. A tudásból értéket teremteni. Sokat mozogni, utazni, makkegészségesnek lenni, önfejleszteni, a szívemnek kedves emberekkel lenni, szeretni és boldognak lenni. És amiben leginkább bízom, hogy 2020 lesz az az év, amikor minden puzzle-darab a helyére kerül. És ezért nem vagyok rest tenni. 🙂
Te mit szeretnél idén megvalósítani?
Vélemény, hozzászólás: